A bogrács használata a nomád lovas kultúrákhoz vezethető vissza.

A kora középkori Eurázsiát két különböző gasztronómiai részre lehet osztani. Amíg Távol-kelttől a Fekete-tengerig a főzési-, úgy a Fekete-tengertől nyugatra a sütési eljárások váltak uralkodóvá, miként az áldozati ételeiket is elkészítették. Eme két kultúra ma is befolyásolja a nemzetek konyháit. Jellemzően keleten uralkodnak a különböző főzési-, párolási,- pörkölési eljárások.

A szabadban való főzéshez pedig a legegyértelmübb eszköz a tűz fölé függeszthető üst.

A mai bogrács őse, a cserép üst a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe, mely a X-XIII. századi magyar fazekasság legjellemzőbb edénye. A készítés hagyományai a kazár kaganátushoz tartozó Don-vidéki szaltovo-majaki műveltség területéről származtathatóak. A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a magyarság egy tartós letelepedés irányába fejlődött a Don-vidékén. Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka.

Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket.

Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak.

A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.

• Fodor István: Cserépüstjeink származtatása. In: Archaeologiai Értesítő 102. 1975.
• Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp. 1977.
• A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Benkő Loránd szerk. Bp. 1967.
• Kisbán Eszter: Táplálkozáskultúra. In: Magyar Néprajz. Életmód. Balassa Iván szerk. Bp. 1997.
• Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja. 2001.
• Magyar Néprajzi Lexikon. Ortutay Gyula szerk. Bp. 1977.
• Patay László: Az ember főztje. Karcag-Bp.-Szombathely 2003.